Hálózatra tápláló
A legjobb választás a saját áramfogyasztásunk kiváltására, ha ingatlanunk csatlakoztatva van bármely áramszolgáltató elektromos hálózatához.
Ha nagyon leegyszerűsítjük a rendszer működési elvét, akkor azt mondhatjuk, hogy jó méretezés esetén a rendszer 1 év alatt annyi áramot termel meg, mint amennyit 1 év alatt elhasználunk.
Mivel a napelemek a fényből tudnak áramot termelni, nem tudnak a 24 órából 24 órát “dolgozni”.
Azt sem mondhatjuk a napelemnek, hogy napközben ne termeljen, mert csak este érünk haza, és akkor pörgesse fel magát.
Épp ezért, gyakorlatilag, amennyivel többet termelünk napközben, azt használjuk el este.
De a pluszban termelt energiát valahova tennünk kell, és ebben segítség nekünk a kiépített elektromos hálózat, amit tárolóként tudunk használni úgy, mint a sziget üzeműnél az akkumulátort.
Nem beszélve arról, hogy a napelemes rendszerek termelése nem állandó, évszakonként is változik.
Ahhoz, hogy a hálózatra tudjunk táplálni, először is egy inverter segítségével váltóárammá kell alakítanunk a napelemek által megtermelt egyenáramot. Ez után tudjuk, egy úgynevezett ad-vesz mérő órán keresztül a hálózatba juttatni azt az áram mennyiséget, amit nem használtak el a fogyasztóink. Gyakorlatilag ez az eszköz az, ami méri, hogy mennyi áramot töltöttünk be a hálózatba, és mennyit vettünk ki belőle.
Egy szigetüzemű rendszernél mindig a csúcsfogyasztásra kell méretezni, ráadásul legalább 3 napos tartalékkal, addig a hálózatra tápláló rendszernél elég az átlagfogyasztással kalkulálnunk.
Ebből adódóan árban kb. a fele a szigetüzeműnek. Ahol van vezetékes hálózat ott szinte csak ilyet telepítenek.