Otthonfelújítási támogatás 2021 – A Magyar Közlönyben megjelent

MAGYAR KÖZLÖNY 259. szám
MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA
2020. november 25., szerda
Tartalomjegyzék
518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról 8286
III. Kormányrendeletek
A Kormány 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelete
a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk
(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Alapvető rendelkezések
1. § (1) A gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeinek javítása, a hazai lakásállomány megújulásának
ösztönzése és az építőipari ágazat fehérítése érdekében az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi
költségvetésből vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásként otthonfelújítási támogatás (a továbbiakban:
támogatás) vehető igénybe.
(2) A támogatás költségvetési fedezetét a központi költségvetés „Lakástámogatások” előirányzata biztosítja.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. felújítás: a 6. §-ban meghatározott építési tevékenységek;
2. gyermek: az igénylő
a) magzata a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint
b) vér szerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermeke, aki
ba) a 25. életévét még nem töltötte be, vagy
bb) a 25. életévét már betöltött, megváltozott munkaképességű személy,
c) kiskorú rokona, ha a gyermek szüleinek halála miatt az igénylő a kirendelt gyámja;
3. igénylő: az a
a) magyar állampolgár és a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak
tekintendő,
b) szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvény hatálya alá tartozó, a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát
Magyarország területén gyakorló
nagykorú, cselekvőképes természetes személy, aki a támogatás iránt kérelmet nyújt be;
4. lakás: Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti
jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan
lakáscélú épületei;
5. megváltozott munkaképességű személy: akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi
állapota legfeljebb 50%-os mértékű, vagy a rehabilitációs hatóság jogelődjei által végzett hatályos minősítés
alapján egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű, vagy 2008. január 1-jét megelőzően kiállított
hatályos szakvéleménye szerint a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki fogyatékossági
támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy aki után az e rendelet szerinti támogatást
igénylő gyermekek otthongondozási díjában részesül;
6. mozgáskorlátozott személy: a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet
[a továbbiakban: 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet] 1. § (4) bekezdés 14. pontja szerinti mozgáskorlátozott
személy.
(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglaltak
szerint kell értelmezni.
3. Az otthonfelújítási támogatás igénybevételének feltételei
3. § (1) A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy
élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti.
(2) A támogatást az igénylő – együttes igénylők összesen – egy alkalommal veheti igénybe.
(3) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő – együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő –
a) büntetőjogi felelőssége mellett, a Társadalombiztosítási Azonosító Jele megadásával teljes bizonyító
erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, hogy a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában
– az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint
ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint biztosított
– ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt –, vagy 30 napnál nem régebbi okirattal
igazolja, hogy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és
b) legalább 1 éve – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan
ba) a Tbj. 6. §-a szerint biztosítottként szerepel – ide nem értve az igénylést megelőző 180 napban
a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt –, és erről büntetőjogi felelőssége mellett,
a Társadalombiztosítási Azonosító Jele megadásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan
nyilatkozik,
bb) a 2. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontja szerinti igénylő kereső tevékenysége alapján valamely
másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási
rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet
által kiállított igazolással igazolja,
bc) a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és ezt 30 napnál
nem régebbi okirattal igazolja,
bd) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben vagy
a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali
rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott, és erről büntetőjogi felelőssége mellett teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, vagy
be) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. §-a alapján
megállapított gyermekgondozási díjban részesült, és erről büntetőjogi felelőssége mellett teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik.
(4) A (3) bekezdés a) pontja, valamint b) pont ba), bd) és be) alpontja szerinti nyilatkozat tartalmazza az igénylő
személyi azonosító adatait, valamint a bd) alpont esetében az oktatási intézmény azonosító adatait és a képzésre
vonatkozó információkat, ideértve a tanulmányok megkezdésének és várható befejezésének időpontját is.
(5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha
a) az igénylő végleges határozat alapján gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, vagy
b) a 2. § (1) bekezdés 2. pont c) alpontja szerinti esetben az igénylő saját jogú nyugdíjas, vagy a reá irányadó
nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki nem minősül a Tbj. 4. § 11. pontja
szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek.
4. § (1) A támogatásra az igénylő valamennyi, vele azonos lakóhelyen élő gyermeke után együttesen jogosult.
Ha a gyermeket a támogatás igénybevétele során a szülők vagy a 2. § (1) bekezdés 2. pont c) alpontja szerinti
esetben a többes gyámul rendelt személyek (a továbbiakban együtt: szülő) legalább egyikénél figyelembe vették,
akkor egy újabb igénylés során már nem vehető ismételten figyelembe.
(2) A támogatás abban az esetben igényelhető, ha
a) az igénylő, illetve kiskorú gyermeke – együttes igénylés esetén az igénylők együtt, vagy kiskorú gyermekeik –
a támogatással érintett lakásban együttesen legalább 50%-os mértékű, az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkeznek,
b) az igénylő – együttes igénylés esetén mindkét fél –, valamint a támogatásra való jogosultságnál figyelembe
vett valamennyi kiskorú gyermeke a támogatással érintett lakásban legalább egy éve lakóhellyel rendelkezik,
c) az igénylőnek – együttes igénylés esetén mindkét félnek – az állami adóhatóságnál nincs nyilvántartott
köztartozása.
(3) Amennyiben a szülők lakóhelye nem azonos, a (2) bekezdés szerinti feltételnek is megfelelő
a) azon szülő jogosult az 5. § szerinti támogatási összegre, akinél az összes közös gyermek lakóhelye van, vagy
b) mindkét szülő az 5. § szerinti támogatási összeg 50%-os mértékére jogosult, amennyiben külön-külön
mindkettejük lakóhelye megegyezik legalább az egyik gyermekük lakóhelyével.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szülők egyike az 5. § szerinti támogatási összeget igényelheti, ha a másik
szülő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban lemond a támogatás saját nevében történő
igényléséről.
(5) Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén a (2) bekezdés a) pontjában előírt feltétel
teljesülését a támogatással érintett ingatlanrészre vonatkozóan az igénylő által benyújtott használati megállapodás
vagy bírósági ítélet alapján is szükséges vizsgálni.
(6) A (2) bekezdés b) pontjában előírt egyéves időtartamra vonatkozó feltételt nem kell alkalmazni
a) magzat és az egy évnél nem régebben született gyermek esetén, vagy
b) ha a támogatással érintett lakás tulajdonjogának megszerzésére a támogatási kérelem benyújtását megelőző
egy éven belül került sor.
(7) Korábban már támogatással érintett lakásra támogatás nem igényelhető, kivéve, ha a korábbi igénylő az igénylése
időpontjában meglévő tulajdoni hányadát teljes mértékben elidegenítette; ebben az esetben a korábban már
támogatással érintett lakásra újabb igénylő részéről – figyelemmel a 3. § (2) bekezdésére is – ismételten igényelhető
a támogatás, ha az újabb igénylő a korábbi igénylőnek nem hozzátartozója.
4. A támogatás mértéke
5. § A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 000 000 forint.
5. Támogatható építési tevékenységek
6. § A támogatás a következő építési tevékenységekhez igényelhető:
a) víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy
cseréje,
b) fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
c) fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások
alkalmazását is,
d) az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
e) a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje,
párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
f) tető cseréje, felújítása, szigetelése,
g) égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
h) klímaberendezés beépítése, cseréje,
i) napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
j) belső tér felújítása, ideértve
ja) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását,
festését, tapétázását,
jb) a galériaépítést,
jc) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
jd) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
je) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
jf) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
k) a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség
(így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
l) kerítés építése,
m) gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
n) terasz, loggia, erkély, előtető építése,
o) térburkolat készítése, cseréje,
p) télikert kialakítása,
q) – amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül – a 12/2001. (I. 31.)
Korm. rendelet 9. § (10) bekezdésében meghatározott akadálymentesítési munkák,
r) alapozási szerkezet megerősítése, valamint
s) beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje.
7. § (1) Az építési tevékenységek teljesítését igazoló számlaként
a) az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők egyike – saját nevére szóló,
b) az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról
kiállított, és
c) a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási
szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított
olyan számla fogadható el, amelyről a vállalkozó az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
10. számú melléklet 1. pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette.
(2) A támogatás az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vonatkozásában nem vehető igénybe.
(3) A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet.
(4) A felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokat végző vállalkozó által kiállított számla csak akkor
fogadható el, ha a vállalkozó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy gazdálkodó szervezet
esetében az igénylő vagy az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa annak nem tagja, munkavállalója vagy
vezető tisztségviselője. Együttes igénylés esetén e bekezdés rendelkezéseit mindkét igénylőnek teljesíteni kell.
(5) Nem fogadható el az olyan számla, amelyet az igénylő a felújítással érintett lakás vonatkozásában a használt
lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.)
Korm. rendelet [a továbbiakban: 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet] 6. § c) pontja alapján használt lakás vásárlásához
és korszerűsítéséhez vagy korszerűsítéséhez és bővítéséhez vagy meglévő lakás korszerűsítéséhez, illetve
korszerűsítéséhez és bővítéséhez igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény kapcsán már elszámolt.
Az igénylő büntetőjogi felelőssége mellett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról,
hogy a felújítással érintett lakásra korábban a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 6. § c) pontja szerinti családi
otthonteremtési kedvezményt igénybe vett-e, és amennyiben igen, akkor az ahhoz kapcsolódóan a hitelintézet által
elfogadott költségvetést, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény tekintetében elszámolt számlák másolatát
a kérelemhez csatolja.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt feltétel fennállását a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a lakáscélú
támogatások kapcsán elszámolt számlák ellenőrzésére szolgáló elektronikus rendszerből történő lekérdezéssel
ellenőrzi.
6. A támogatás igénylése
8. § A támogatás a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és a számlák kifizetését követően 60 napon belül,
de legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető. Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó
kifizetési időpontot kell alapul venni.
9. § (1) A támogatás iránti kérelem a Kincstár által rendszeresített formanyomtatványon,
a) – az igénylő, együttes igénylés esetén az igénylők egyike elektronikus azonosítását követően – a Kincstár által
üzemeltetett elektronikus felületen,
b) postai úton vagy
c) személyesen a kormányablaknál
nyújtható be.
(2) A támogatás a jelen rendelet hatálybalépését követően megkötött vállalkozási szerződés alapján megkezdett,
a lakáson végzett felújítás befejezését és a számlák kifizetését követően igényelhető.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a következő dokumentumokat vagy – az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti esetben
a j)–l) pontban foglalt dokumentumok kivételével – azok másolatát:
a) egy vagy több kivitelezővel 2021. január 1-jén vagy azt követően kötött vállalkozási szerződés vagy
szerződések, amelyek részletesen meghatározzák a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési
munkálatokat és azok díját – amennyiben a szükséges anyagokat is a vállalkozó biztosítja az igénylő részére,
akkor anyagköltség és vállalkozói díj szerinti bontásban –, valamint tartalmazza a 7. § (1) bekezdésében
foglalt feltételek vállalkozó általi teljesítésének vállalását,
b) a 2021. január 1-jén vagy azt követően kiállított és teljesített,
ba) az építési tevékenységekhez szükséges anyagok költségeiről, illetve
bb) a vállalkozási szerződés szerinti felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatokról
szóló számlák, valamint az átutalással teljesített számlák esetén a kifizetést igazoló dokumentum,
c) az igénylőnek és a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett gyermeknek a támogatással érintett
lakásban legalább egy éve fennálló lakóhelyének, valamint a gyermeknek az igénylővel közös háztartásban
élésének igazolására a lakcímet igazoló hatósági igazolványok,
d) örökbefogadott gyermek esetén a gyámhatóság véglegessé vált engedélyező határozata,
e) a várandósság 12. hetét betöltött magzat esetén a várandósgondozási könyv vonatkozó része vagy
a kezelőorvos által kiállított, a várandósság tényéről és annak fennállása időtartamáról szóló igazolás,
valamint az igénylő arra vonatkozó nyilatkozata, hogy legkésőbb 60 nappal
ea) az élveszületést követően a születési anyakönyvi kivonatot,
eb) a halvaszületést vagy a magzat elhalását követően az erre vonatkozó okiratot
a Kincstár részére benyújtja,
f) 25. életévét betöltött gyermek esetén
fa) a 2. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti megváltozott munkaképességű személlyé válásról szóló,
orvosszakértői szerv által kiállított igazolás,
fb) a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás
folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti fogyatékossági
támogatásra való jogosultság fennállásáról szóló nyilatkozat,
fc) a vakok személyi járadékának folyósításáról szóló nyilatkozat vagy
fd) a gyermekek otthongondozási díjának megállapításáról szóló, a járási vagy fővárosi (kerületi) hivatal
által kiállított határozat,
g) több lakásból álló közös tulajdonú ingatlan esetében a közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett
magánokiratba foglalt használati megállapodás vagy bírósági ítélet,
h) a Kincstár által készített és az igénylő által kitöltött számlaösszesítő formanyomtatvány,
i) mozgáskorlátozott személy esetén
ia) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.)
Korm. rendelet 2/A. §-a vagy 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti iratok vagy
ib) a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás
folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti súlyos fogyatékosság
minősítésére vonatkozó nyilatkozat arról, hogy az igénylő vagy gyermeke mozgásszervi fogyatékos
vagy súlyos mozgáskorlátozott,
j) szükség szerint a 4. § (4) bekezdése esetén a szülő nyilatkozata,
k) együttes igénylés esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata
a kérelem másik igénylő által történő benyújtásához,
l) az igénylő büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata arról, hogy
la) az általa megadott adatok a valóságnak megfelelnek,
lb) a 7. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,
lc) a felújítással érintett lakásra korábban a 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 6. § c) pontja szerinti
családi otthonteremtési kedvezményt használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez vagy
korszerűsítéséhez és bővítéséhez, vagy meglévő lakás korszerűsítéséhez vagy korszerűsítéséhez és
bővítéséhez igénybe vette-e, és amennyiben igen, akkor az ahhoz kapcsolódóan a hitelintézet által
elfogadott költségvetést, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény tekintetében elszámolt
vagy elszámolni tervezett számlák másolatát benyújtja,
ld) a 3. § (3) bekezdés a) pontjában – ide nem értve a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet
folytató igénylő esetét –, valamint b) pont ba), bd) és be) alpontjában foglalt feltételek fennállnak,
le) a 3. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott ellátásban részesül,
m) a 2. § (1) bekezdés 2. pont c) alpontja esetén a gyámrendelésről szóló végleges és hatályban lévő
gyámhatósági határozat,
n) a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenység folytatásáról a foglalkoztató által teljes bizonyító erejű
magánokiratként kiállított igazolás vagy egyéni vállalkozó esetén a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti hatósági
nyilvántartásból kiállított hatósági bizonyítvány, illetve igazolvány, engedély vagy kamara, kar által kiállított
igazolás,
o) a 3. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglaltakról az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi
szervezet által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordítása,
p) a személyazonosság igazolására személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői
engedély,
q) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát tanúsító, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolás, érvényes tartózkodási
kártya vagy állandó tartózkodási kártya és
r) a 3. § (5) bekezdése szerinti esetben a gyermekek otthongondozási díja vagy az ápolási díj megállapításáról
szóló, a járási vagy fővárosi (kerületi) hivatal által kiállított határozat.
(4) Az igénylő az elektronikus úton benyújtott kérelmét és mellékleteit – így különösen a szükséges mellékletek
másolatait – saját maga is hitelesítheti.
(5) Vállalkozási szerződés csak olyan kivitelezővel köthető, amely a szerződéskötéskor szerepel a működő adóalanyok
állami adóhatóságnál vezetett nyilvántartásában.
(6) A kérelem benyújtása napjának a kérelem és mellékletei
a) elektronikus ügyintézés esetében a Kincstár által üzemeltetett elektronikus felületen történő beküldésének
(feltöltésének),
b) postára adásának vagy
c) a kormányablak általi átvételének
napja minősül.
(7) Amennyiben az a szülő, akinek a nevére a számlát kiállították, a kérelem benyújtását megelőzően elhalálozik, és
a számlát a másik szülő csatolja a kérelméhez, ez a tény a számla elfogadhatóságát nem akadályozza.
10. § (1) A támogatás iránti kérelmeket a Kincstár a hozzá történő beérkezés időpontját követően – a beérkezés sorrendjében –
30 napon belül bírálja el.
(2) A kérelem elbírálása során a Kincstár ellenőrzi a támogatás igénybevételi feltételeinek meglétét, és a feltételek
fennállása esetén megállapítja a támogatás összegét. A támogatásra való jogosultságot és annak mértékét
a kérelem benyújtásakor fennálló feltételek alapján kell megállapítani.
(3) A kérelem elbírálása során hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor. A hiánypótlásra meghatározott
– legfeljebb 30 napos – időtartam az elbírálási határidőbe nem számít be.
11. § (1) Ha a Kincstár az igénylő támogatásra való jogosultságát megállapítja, támogatói okiratot állít ki.
(2) A támogatói okirat tartalmazza
a) az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők – és a magzat kivételével valamennyi gyermekük alábbi
adatait:
aa) családi és utónév,
ab) születési családi és utónév,
ac) anyja születési családi és utóneve,
ad) születési hely és idő,
ae) lakcím és
af) adóazonosító jel,
b) nem együttes igénylés esetén az igénylőnek nem minősülő szülő alábbi adatait:
ba) családi és utónév,
bb) születési családi és utónév,
bc) születési hely és idő,
c) a felújított ingatlan címét, helyrajzi számát,
d) az igénylő belföldi pénzügyi intézménynél vezetett fizetési számlájának számát, valamint
e) az igénybe vett támogatás összegét.
(3) A Kincstár a támogatói okiratot megküldi az igénylő részére.
(4) A Kincstár a támogatói okirat kiállítását követő 5 napon belül folyósítja a támogatást az igénylő belföldi fizetési
számlájára.
12. § Ha az igénylő a támogatás igénybevételéhez szükséges feltételeknek nem felel meg, akkor a Kincstár tájékoztatja
az igénylőt a kérelem elutasításáról és annak indokáról.
7. A támogatás jogszerű igénybevételének utólagos ellenőrzése
13. § (1) A támogatás igénybevételének jogszerűségét a Kincstár, legkésőbb a támogatás folyósítását követő
180. napig jogosult a lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban:
Kormányhivatal) bevonásával helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálni. A helyszíni ellenőrzésről a Kormányhivatal
jegyzőkönyvet készít, amelyet elektronikus úton megküld a Kincstár részére.
(2) Ha a Kincstár a Kormányhivatal által megküldött jegyzőkönyvben foglalt tények alapján megállapítja,
hogy az igénylő jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor felszólítja az igénylőt a támogatásnak
az államháztartásról szóló törvény szerinti, kamattal növelt összegben történő visszafizetésére.
8. Adatkezelés
14. § (1) Az otthonfelújítási támogatás igénylésekor az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról,
hogy hozzájárul ahhoz, hogy a Kincstár a jogosultság megállapításának és ellenőrzésének céljából az állami
adóhatóságtól a szükséges adatokat beszerezze, és az abban foglalt személyes adatokat kezelje.
(2) Az igénylő a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz,
hogy a Kincstár és a Kormányhivatal az igénylő 11. § (2) bekezdése szerinti saját, valamint törvényes képviselőként
a támogatási jogosultságot megalapozó kiskorú gyermeke, valamint az ingatlana adatait a támogatási kérelem
elbírálása, a támogatás folyósítása és felhasználásának ellenőrzése céljából kezelje. A nagykorú gyermek, valamint
a 11. § (2) bekezdés b) pontja szerinti személy személyes adatai kezeléséhez az érintett teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulását az igénylő szerzi be és nyújtja be azt a Kincstár részére.
9. Záró rendelkezések
15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2021. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 7. § (6) bekezdése, valamint a 16. § (2) bekezdése 2021. július 1-jén lép hatályba.
16. § (1) A 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 19/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 19/A. § (4) bekezdés a) vagy c) pontja, valamint (6) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti támogatás
igénybevétele esetén az igénylő a támogatási szerződésben vállalja, hogy a 14. § (3) bekezdés e) pontja szerinti
számlabemutatási kötelezettsége keretében nem nyújt be olyan számlát, amelyet a gyermeket nevelő családok
otthonfelújítási támogatásáról szóló kormányrendelet alapján ugyanazon lakásra nyújtott otthonfelújítási
támogatás kapcsán már elszámoltak.”
(2) A 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 19/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 19/A. § (4) bekezdés a) vagy c) pontja, valamint (6) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti támogatás
igénybevétele esetén a hitelintézet a 14. § (3) bekezdés e) pontja szerinti számlabemutatási kötelezettség keretében
benyújtott és elszámolt, letörölhetetlen jelzéssel ellátott számlákat feltölti a lakáscélú támogatások kapcsán
elszámolt számlák ellenőrzésére szolgáló elektronikus rendszerbe.”
(3) A 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 19/D. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az igénylő a korszerűsíteni, illetve bővíteni kívánt lakás vásárlásához – a kérelem benyújtását megelőzően –
családi otthonteremtési kedvezményt vagy családok otthonteremtési kedvezményét vett igénybe, a családi
otthonteremtési kedvezmény (4) bekezdés szerinti összegének megállapításánál]
„b) a 3. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem kell figyelembe venni a lakás
ba) vásárlásához igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény vagy családok otthonteremtési kedvezménye,
bb) korszerűsítéséhez (felújításához) igénybe vett, a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló
kormányrendelet szerinti támogatás
összegét.”
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.
A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter.
A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22.
A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu
honlapon érhető el.
A Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Felelős kiadó: Németh Balázs ügyvezető.